Pár hete szerződést bontottam az egyik céggel, akiknek évek óta dolgoztam.... és jól is kerestem. Ha a vállalkozói léttel járó költségeket leszámítom, és minden (más cégtől érkező) jövedelmet is beszámítok, akkor azt mondhatom, körülbelül ÁTLAG keresetem volt, amiből megéltem, támogathattam valamennyire a még támogatásra szoruló legkisebb gyereket, albérletet fizettem, rezsit és a tavaly, befektetési céllal vásárolt kis üzlethelyiség miatt HITELT is.
Mindez együtt el is vitte (vihette volna) a teljes keresetem, de ennél azért előrelátóbb voltam, igyekeztem félretenni egy keveset. Azt a bizonyos már máskor, máshol is emlegetett 10 % -ot. Leginkább a hitel miatt, mert olcsóbb albérletbe még mehetek, de a hitel törlesztése okozhat (nagyon nagy bajt), ha már ilyen váratlan döntést hoztam és léptem a semmibe.
De jöhetett volna betegség, egy váratlan baleset, egy előre nem látható, nem kívánt, de mégis megoldandó probléma. És persze lehet baj a családban is..... legalább egy ember legyen, aki nem nullán van, vagy éppen mínuszban.
De mit is jelent nálam az a bizonyos 10%?
Elárulom: nem olyan nagy a megtakarítás, de több a semminél és ebben a helyzetben a víz fölött tartja a fejem egy kis ideig. Szakemberek szerint az már jó, ha legalább fél évre elegendő megtakarítással rendelkezünk. Fél év alatt (jó esetben) lehet hasonló paraméterekkel rendelkező munkát találni, vagy legalább hasonlót. Nekem ennél kevesebb gyűlt össze, de azért holnap még nem kerülök utcára:) Ugyanakkor jól szemlélteti a példám, hogy bárkivel, bármikor, a legváratlanabbul fordulhat egy nagyot az élet, nincs kiszámítható, élethosszig tartó biztonság és egyszerűen muszáj ezzel szembenézni.
A nettó nettó 10%- a
Sokféle módszer létezik, én arra esküszöm, ami nekem bevált, vagyis nem a beérkező (számlára utalt, tiszta nettó) kereset 10%-át csíptem le, mert az túl nagy összeg lett volna - nem maradt volna a puszta megélhetésre se. Én a kötelező kifizetések (albérlet, rezsi, hitel, biztosítás) után megmaradt, az élelmiszerre, ruházkodásra, ÉLETRE szánt összeg 10% -át toltam félre. Ez néha tényleg nem volt több 10.000 Ft-nál havonta, néha még annál is kevesebb. De sok kicsi sokra megy alapon azért képződött egy ici-pici tartalék. Másrészt most azért elég nagy bajban lennék hirtelen, ha ez a kis pénzmag nem állna a rendelkezésemre, ha nem lenne mihez nyúlni például a pár nap múlva esedékes hiteltörlesztés miatt.
Tisztában vagyok vele, hogy vannak családok, akik egyetlen fillért se tudnak félretenni, mert azt a bizonyos 10 % ot elviszi a gyerek gyógyszere, egy osztálykirándulás, egy fogfájás, az autószerelő, valami havi olyan kiadás, ami borítja az amúgy is gyenge lábakon álló költségvetést. Tisztában vagyok ezzel és megértem.
És eszembe jut gyerekeim dédmamája, AKITŐL TANULTAM ezt az életrevaló, ésszerű, előrelátó módszert. Ő a második világháború alatt volt fiatalasszony, sors és kortársaival együtt megélte a legádázabb NINCSET, éhezett, fázott, és rettegett a holnaptól. Nélkülözött, és olyan napok is jöttek, amikor nem tudott a gyerekének akkor se enni adni, ha a saját szájától vonta volna meg a falatot.
Azt mesélte, ő akkor tanulta meg, hogy a leglehetetlenebb, legreménytelenebb időszakban is KELL A JÖVŐRE gondolni. Mert a nehéz (szörnyű, reménytelen) jelent néha csak úgy lehet túlélni, ha elhisszük, hogy holnap jobb lesz. És ha nem pénzt, akkor egy falat kenyeret, egy kanál lisztet, egy félig megevett almát kell eltenni másnapra. Mert holnap is lesz nap, és azután is, és ha képesek vagyunk legyőzni azt a késztetést, hogy ma, most, ebben a pillanatban éljünk fel mindent, amihez hozzáférünk..... akkor másnap is lesz egy kevés.....amiből energiát nyerhetünk.
Tudjátok.... a túléléshez kell ez a szemlélet....
Akkor is, ha a jelen teljesen reménytelen, vagy annak tűnik, és akkor is, ha tulajdonképpen jól megy a dolgunk (vagy közepesen, vagy hú nagyon nehéz, vagy éppen csak megélünk....), és egy kanál lisztet, egy falat kenyeret, vagy a bevétel minimális részét, akár ezt a 10%-ot félre kellene tenni...... (de belátom, ha ezt valaki nem tudja megvalósítani, ott másféle túlélési gyakorlatok, minták vannak, amiket tisztelnem kell)
Nem vagyok közgazdász, nem tankönyvi alapon javaslom a 10%-ot, (a szakemberek igazából 30 % -ot javasolnak:):) ) én sokkal inkább a saját és mások tapasztalata nyomán javaslom ezt a hányadot, a kötelező kiadások után megmaradt összeg tizedét. Ami igen, lehet csak 5000 Ft lesz egy hónapban.
Na és? Az 12 hónap alatt már 60 000 Ft.
Tudom, akad, aki egy hónapban ennyit költ csak kapucsínóra és észre se veszi. De igazából a konkrét hasznán túl sokkal fontosabb az ELV. Hogy megtanulunk félretenni, előre látni és gondolkodni. Mert akkor, ha egy kicsit jobban megy a szekér, akkor lehet többet is megtakarítani, esetleg fejleszteni a spórolási módszerünket. Lecsípni máshonnan. Okosabban költeni, jobban beosztani. Pár év alatt össze lehet gyűjtögetni egy olyan összeget, ami már számít. És pont akkor számít, amikor nagy a baj......
A pazarláson is spóroltam (de nem vagyok erre azért büszke)
Javaslok egy másik módszert is, amit idén januárban kezdtem el és nálam bevált az életre szánt összegből egyben lecsípett 10% mellett: ha olyan dologra költöttem amire nem volt szükségem, de mégis megvettem csak úgy szerelemből, valami oktalan impulzus okán, vagy mert felcsillant a szemem.... van ilyen ugye nálatok is? ( tizedik kabát, csizma, körömlakk, parfüm, színes, csillogó bigyók, mécsesek, bizsuk.......) akkor a felesleges dologra költött pénz 10% -nak megfelelő összeget is félretoltam. (Bünti és spórolás egyben)
Így mondjuk aznap nem 6000 Ft-ot fizettem egy csizmáért, hanem 6600 Ft volt a KIADÁS, csak éppen az a 600 Ft ment a tartalékba és nagyon következetes voltam, ha egy körömlakkot vettem 500 Ft -ért, akkor ötven forint ment a tartalékba.
Ekkora összegű készpénz (pl az a bizonyos 600 Ft) a legtöbbször van a pénztárcámban - és a vásárlás napján egy befőttes üvegbe vándorolt. Ez a megtakarítás nem tartozott egyébként a CSAK BAJ ESTÉN NYÚLOK HOZZÁ kategóriába - az így megtakarított pénzt költöttem akkor, ha valami nagyobb kiadás érkezett - akár egy nagyobb összegű elszámoló számla. Bevallom azért kijózanító volt szembesülni azzal ezalatt a 10 hónap alatt is, hogy a felesleges dolgokra költött pénz 10% -a is jelentős összegre rúgott egy-egy hónapban. (És most milyen jól jönne minden olyan fillér, amit hülyeségre költöttem:) ) Egyébként sokat "nevelt" rajtam ez a módszer, sokkal tudatosabb lettem ezalatt a 10 hónap alatt, hiszen nem tudtam többé gondolkodás nélkül, csak úgy lazán költekezni, szembe kellett néznem a saját pazarlásommal és ráébredtem, fejlesztenem kell a módszert - például jóval kevesebbet költenem, ami a nyár közepétől azért jobban sikerült, mint előtte valaha.
De ezt a mégis hasznos plusz előrelátást talán az is hozta nálam, hogy nem voltam teljesen BIZTOS a következő év bőségében, túl sok lett a "ki a fene tudja" faktor a hétköznapokban, a munkában....
Van aki a kiadások utáni tized megtakarítását nálam sokkal erősebben gyakorolja: minden vásárlása 10% -ának megfelelő összeget tesz félre, legyen a kiadás bármekkora. Bevallom, ezt én nem próbáltam, és nem is vagyok biztos benne, hogy lesz valaha akkora keresetem, hogy ez a módszer nálam ésszerűen működjön :) de ki tudja, mit hoz a jövő.
Egy biztos, a 10% -át holnap is félre fogom tenni a keresetemnek. Akkor is, ha csak a felét fogom keresni annak, mint amit eddig (évekig) kerestem.
Ez hirtelen új út előttem, nagy kihívás, de voltam már ilyen (sőt ennél sokkal nehezebb) helyzetben is. Túléltem.
Számtalan praktika van, amivel csökkenteni lehet a kiadásainkat, és számtalan módon pazarlunk, néha még akkor is, amikor azt hisszük, MINDENT kézben tartunk és okosan gazdálkodunk. Kiderülhet, hogy valahol mégis kifolyik a kezünkből a pénz. Hiszen lehet okosan vásárolunk élelmiszert, otthon főzünk és soha nem veszünk elvitelre kávét, de régi, energiapazarló háztartási gépeink vannak.... esetleg lecseréltük a gépeket hitelből, de elkapkodtuk a hitel felvételét, nem a jó bankot, nem a jó hitelt választottuk.
Én azonban most MINDENT nagyon tudatosan átvizsgálok, átvilágítom a saját életem, a szokásaim. Az is lehet, hogy tabukat döntögetek majd és néha számomra fontos értékek mennek majd szembe egymással (mert a spórolás nem mindig barátja a környezetvédelemnek és ez okozhat érték-koccanást), az is lehet, teljesen szokatlan módszert választok, olyat, amivel még magam is meglepem.
Ha van kedvetek tartsatok velem ezen az úton, és persze ti is elmesélhetnétek, tudtok e spórolni? :)
Osszátok meg velem, hátha tudunk egymásnak segíteni.
A fb oldalamat is keressétek, néha csak ott osztok meg váratlanul eszembe jutó tippeket. Illetve létrehozok egy csoportot is, hogy tudjatok beszélgetni, ötleteket cserélgetni, vagy kérdéseket feltenni nekem vagy egymásnak.
 |
| Fotó: pixabay |
Mindez együtt el is vitte (vihette volna) a teljes keresetem, de ennél azért előrelátóbb voltam, igyekeztem félretenni egy keveset. Azt a bizonyos már máskor, máshol is emlegetett 10 % -ot. Leginkább a hitel miatt, mert olcsóbb albérletbe még mehetek, de a hitel törlesztése okozhat (nagyon nagy bajt), ha már ilyen váratlan döntést hoztam és léptem a semmibe.
De jöhetett volna betegség, egy váratlan baleset, egy előre nem látható, nem kívánt, de mégis megoldandó probléma. És persze lehet baj a családban is..... legalább egy ember legyen, aki nem nullán van, vagy éppen mínuszban.
De mit is jelent nálam az a bizonyos 10%?
Elárulom: nem olyan nagy a megtakarítás, de több a semminél és ebben a helyzetben a víz fölött tartja a fejem egy kis ideig. Szakemberek szerint az már jó, ha legalább fél évre elegendő megtakarítással rendelkezünk. Fél év alatt (jó esetben) lehet hasonló paraméterekkel rendelkező munkát találni, vagy legalább hasonlót. Nekem ennél kevesebb gyűlt össze, de azért holnap még nem kerülök utcára:) Ugyanakkor jól szemlélteti a példám, hogy bárkivel, bármikor, a legváratlanabbul fordulhat egy nagyot az élet, nincs kiszámítható, élethosszig tartó biztonság és egyszerűen muszáj ezzel szembenézni.
A nettó nettó 10%- a
Sokféle módszer létezik, én arra esküszöm, ami nekem bevált, vagyis nem a beérkező (számlára utalt, tiszta nettó) kereset 10%-át csíptem le, mert az túl nagy összeg lett volna - nem maradt volna a puszta megélhetésre se. Én a kötelező kifizetések (albérlet, rezsi, hitel, biztosítás) után megmaradt, az élelmiszerre, ruházkodásra, ÉLETRE szánt összeg 10% -át toltam félre. Ez néha tényleg nem volt több 10.000 Ft-nál havonta, néha még annál is kevesebb. De sok kicsi sokra megy alapon azért képződött egy ici-pici tartalék. Másrészt most azért elég nagy bajban lennék hirtelen, ha ez a kis pénzmag nem állna a rendelkezésemre, ha nem lenne mihez nyúlni például a pár nap múlva esedékes hiteltörlesztés miatt.
Tisztában vagyok vele, hogy vannak családok, akik egyetlen fillért se tudnak félretenni, mert azt a bizonyos 10 % ot elviszi a gyerek gyógyszere, egy osztálykirándulás, egy fogfájás, az autószerelő, valami havi olyan kiadás, ami borítja az amúgy is gyenge lábakon álló költségvetést. Tisztában vagyok ezzel és megértem.
És eszembe jut gyerekeim dédmamája, AKITŐL TANULTAM ezt az életrevaló, ésszerű, előrelátó módszert. Ő a második világháború alatt volt fiatalasszony, sors és kortársaival együtt megélte a legádázabb NINCSET, éhezett, fázott, és rettegett a holnaptól. Nélkülözött, és olyan napok is jöttek, amikor nem tudott a gyerekének akkor se enni adni, ha a saját szájától vonta volna meg a falatot.
Azt mesélte, ő akkor tanulta meg, hogy a leglehetetlenebb, legreménytelenebb időszakban is KELL A JÖVŐRE gondolni. Mert a nehéz (szörnyű, reménytelen) jelent néha csak úgy lehet túlélni, ha elhisszük, hogy holnap jobb lesz. És ha nem pénzt, akkor egy falat kenyeret, egy kanál lisztet, egy félig megevett almát kell eltenni másnapra. Mert holnap is lesz nap, és azután is, és ha képesek vagyunk legyőzni azt a késztetést, hogy ma, most, ebben a pillanatban éljünk fel mindent, amihez hozzáférünk..... akkor másnap is lesz egy kevés.....amiből energiát nyerhetünk.
Tudjátok.... a túléléshez kell ez a szemlélet....
Akkor is, ha a jelen teljesen reménytelen, vagy annak tűnik, és akkor is, ha tulajdonképpen jól megy a dolgunk (vagy közepesen, vagy hú nagyon nehéz, vagy éppen csak megélünk....), és egy kanál lisztet, egy falat kenyeret, vagy a bevétel minimális részét, akár ezt a 10%-ot félre kellene tenni...... (de belátom, ha ezt valaki nem tudja megvalósítani, ott másféle túlélési gyakorlatok, minták vannak, amiket tisztelnem kell)
Nem vagyok közgazdász, nem tankönyvi alapon javaslom a 10%-ot, (a szakemberek igazából 30 % -ot javasolnak:):) ) én sokkal inkább a saját és mások tapasztalata nyomán javaslom ezt a hányadot, a kötelező kiadások után megmaradt összeg tizedét. Ami igen, lehet csak 5000 Ft lesz egy hónapban.
Na és? Az 12 hónap alatt már 60 000 Ft.
Tudom, akad, aki egy hónapban ennyit költ csak kapucsínóra és észre se veszi. De igazából a konkrét hasznán túl sokkal fontosabb az ELV. Hogy megtanulunk félretenni, előre látni és gondolkodni. Mert akkor, ha egy kicsit jobban megy a szekér, akkor lehet többet is megtakarítani, esetleg fejleszteni a spórolási módszerünket. Lecsípni máshonnan. Okosabban költeni, jobban beosztani. Pár év alatt össze lehet gyűjtögetni egy olyan összeget, ami már számít. És pont akkor számít, amikor nagy a baj......
A pazarláson is spóroltam (de nem vagyok erre azért büszke)
Javaslok egy másik módszert is, amit idén januárban kezdtem el és nálam bevált az életre szánt összegből egyben lecsípett 10% mellett: ha olyan dologra költöttem amire nem volt szükségem, de mégis megvettem csak úgy szerelemből, valami oktalan impulzus okán, vagy mert felcsillant a szemem.... van ilyen ugye nálatok is? ( tizedik kabát, csizma, körömlakk, parfüm, színes, csillogó bigyók, mécsesek, bizsuk.......) akkor a felesleges dologra költött pénz 10% -nak megfelelő összeget is félretoltam. (Bünti és spórolás egyben)
 |
| Fotó: pixabay |
Ekkora összegű készpénz (pl az a bizonyos 600 Ft) a legtöbbször van a pénztárcámban - és a vásárlás napján egy befőttes üvegbe vándorolt. Ez a megtakarítás nem tartozott egyébként a CSAK BAJ ESTÉN NYÚLOK HOZZÁ kategóriába - az így megtakarított pénzt költöttem akkor, ha valami nagyobb kiadás érkezett - akár egy nagyobb összegű elszámoló számla. Bevallom azért kijózanító volt szembesülni azzal ezalatt a 10 hónap alatt is, hogy a felesleges dolgokra költött pénz 10% -a is jelentős összegre rúgott egy-egy hónapban. (És most milyen jól jönne minden olyan fillér, amit hülyeségre költöttem:) ) Egyébként sokat "nevelt" rajtam ez a módszer, sokkal tudatosabb lettem ezalatt a 10 hónap alatt, hiszen nem tudtam többé gondolkodás nélkül, csak úgy lazán költekezni, szembe kellett néznem a saját pazarlásommal és ráébredtem, fejlesztenem kell a módszert - például jóval kevesebbet költenem, ami a nyár közepétől azért jobban sikerült, mint előtte valaha.
De ezt a mégis hasznos plusz előrelátást talán az is hozta nálam, hogy nem voltam teljesen BIZTOS a következő év bőségében, túl sok lett a "ki a fene tudja" faktor a hétköznapokban, a munkában....
Van aki a kiadások utáni tized megtakarítását nálam sokkal erősebben gyakorolja: minden vásárlása 10% -ának megfelelő összeget tesz félre, legyen a kiadás bármekkora. Bevallom, ezt én nem próbáltam, és nem is vagyok biztos benne, hogy lesz valaha akkora keresetem, hogy ez a módszer nálam ésszerűen működjön :) de ki tudja, mit hoz a jövő.
Egy biztos, a 10% -át holnap is félre fogom tenni a keresetemnek. Akkor is, ha csak a felét fogom keresni annak, mint amit eddig (évekig) kerestem.
Ez hirtelen új út előttem, nagy kihívás, de voltam már ilyen (sőt ennél sokkal nehezebb) helyzetben is. Túléltem.
Számtalan praktika van, amivel csökkenteni lehet a kiadásainkat, és számtalan módon pazarlunk, néha még akkor is, amikor azt hisszük, MINDENT kézben tartunk és okosan gazdálkodunk. Kiderülhet, hogy valahol mégis kifolyik a kezünkből a pénz. Hiszen lehet okosan vásárolunk élelmiszert, otthon főzünk és soha nem veszünk elvitelre kávét, de régi, energiapazarló háztartási gépeink vannak.... esetleg lecseréltük a gépeket hitelből, de elkapkodtuk a hitel felvételét, nem a jó bankot, nem a jó hitelt választottuk.
Én azonban most MINDENT nagyon tudatosan átvizsgálok, átvilágítom a saját életem, a szokásaim. Az is lehet, hogy tabukat döntögetek majd és néha számomra fontos értékek mennek majd szembe egymással (mert a spórolás nem mindig barátja a környezetvédelemnek és ez okozhat érték-koccanást), az is lehet, teljesen szokatlan módszert választok, olyat, amivel még magam is meglepem.
Ha van kedvetek tartsatok velem ezen az úton, és persze ti is elmesélhetnétek, tudtok e spórolni? :)
Osszátok meg velem, hátha tudunk egymásnak segíteni.
A fb oldalamat is keressétek, néha csak ott osztok meg váratlanul eszembe jutó tippeket. Illetve létrehozok egy csoportot is, hogy tudjatok beszélgetni, ötleteket cserélgetni, vagy kérdéseket feltenni nekem vagy egymásnak.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése