![]() |
fotó: pixabay |
De pazarlásaim helyszíne is a könyvtár azért, mert folyton késve viszem vissza a könyveket, büntetést fizettetnek velem. Jogosan:) szombaton ötszázat, a múltkor majdnem egy ezrest hagytam ott. Éves szinten sok ezer forintom ugrik csak azért, mert.... hanyag vagyok. Egyetlen email lenne csak a kölcsönzési idő meghosszabbítása.... mégsem írom meg azt a levelet, mert nem vagyok még mindig eléggé TUDATOS, de igyekszem.
Egyébként ez apró kis malőr, és nem is kerítenék nagy feneket a dolognak, de egy-egy nagyobb összesítés során, ez a pénz is számíthat.
Ráadásul valamiért ez a típusú lazaság végig kíséri az életem. Amikor egy nagyon előkelő bankban dolgoztam, de egy olyanban ám, ahol még az állólámpa is kiskosztümöt viselt, és minden megmozdulásunkat árgus szemmel figyelte a másik, meg a vezetők, meg a vezetők titkárnői. Na akkor futottam bele abba, hogy nem elég, büntetést rótt ki rám a könyvtár a kölcsönzési idő figyelmen hagyása miatt, de elfelejtettem a büntetést befizetni. Ráadásul az egyik könyvet el is veszítettem. Költöztünk, elhányódott. Azt is felrótták nekem. Kijött egy csekk valami aprópénzről, amit elfelejtettem befizetni. Teltek a hónapok, mígnem felhívtak a munkahelyemről - akkor már gyesen voltam, csak papíron tartoztam a céghez - a lényeg, óriási botrány lett abból, hogy a könyvtár bírósági behajtásra adta a tartozásom, és a bíróság letiltotta a munkahelyemen a tartozás összegét, mellette a sokszorosát- büntetésképpen. Azóta is kísért ez az élmény, a megaláztatás, a számonkérés, a nekem szegezett kérdések, a sokk, hogy ezt MAGAMNAK köszönhetem.
Azóta ez a könyvtári gyakorlat megváltozott, a helyszínen kifizettetik a tékozlókkal a büntetést, nem halmozódhat fel nagy tartozás. De azért a kicsi is számít. Szerintem nektek is.
A pénzügyi kötelezettségek során én is igyekszem tartani a határidőket, mert nem szeretnék késedelmi kamatot fizetni. Ahogy Jean-Jacques Rousseau írja a Értekezésében: "érjük be azzal, hogy a magunk kötelességeit jól teljesítjük."
VálaszTörlés